1. rész ~

Hellóka!:) Meg is hoztam az első részt. Nem is húzom az időt, jó olvasást:) szeretnék néhány komit:) köszii:) xxx, Regi. ♥

Felszálltam. Végre valahára elindult a gépem Londonba, 5 óra késés után. Igen. Ugye 2 órával az indulás előtt kimentem a reptérre. Mikor már a gépén voltunk és mindent átnéztek, közölték, hogy egy bomba van a gépen, így szíveskedjünk leszállni. Jó, leszálltunk. Jöttek a rendőrök, a tűzoltók, a bombaelhárítók, minket meg visszavittek a csarnokba. Aztán ott vártunk, mindenki ideges volt, én meg felhívtam Zaynt, hogy mi a helyzet. Egy óra múlva közlik velünk, hogy nincs gép, amivel eltudnánk jutni Londonba. Itt már komolyan ideges voltam, és megint írtam Zaynnek. A legközelebbi gép is csak 2 óra múlva jön. Remek! Na mindegy, akkor várok. Közben hívott Regi, hogy oda értem-e már. Neki is elmondtam, hogy mi történt. Azt a 2 órát gondolkodással töltöttem. Hál' Istennek most senki sem jött oda hozzám képet kérni vagy bármit is. Gondolkodtam, hogy én most milyen szerencsés vagyok, hogy most bárki lenne a helyemben. Londonba költözöm, azon belül Zaynhez és Pezz-hez. És mivel társasház, így mondhatni, az 1D-vel fogok lakni. Meg Perrie-vel. Ahogy ezen gondolkoztam, hamar el is ment az a röpke 2 óra. Most már végleg a gépen ülünk, nincs bomba, nincs semmi baj. Leültem a helyemre, és kifogtam egy idős házaspárt, akik mellém ültek. De jó, hogy én belül ülök! Kedvesen rám mosolyogtak, amit én viszonoztam. Leültek mellém, majd olyan 5 perc múlva a gép fel is szállt. Imádok repülni, fél éves voltam mikor először repültem. Mentünk anyáékkal Londonba, onnan pedig Bradfordba. Azóta minden nyári szünetet ott töltök, téli szünetet, szinte minden szünetet. Jó, azért otthon is vagyok. Azért is jó, hogy kint fogok élni, mert London egyik rajzszakos sulijába vettek fel. Imádok rajzolni. Horkolást hallottam mellőlem. A bácsi elaludt, a néni pedig olvasott. Csak bámultam ki az ablakon. Kezdet lassan sötétedni. Úgy fél óra elteltével a hangszórókból megszólalt egy női hang:
- Kérem kedves utasainkat, hogy a biztonsági öveiket kapcsolják be. A leszállás megkezdtük, köszönjük, hogy velünk utaztak!
Ekkor az idős hölgy elkezdte rángatni a köztünk ülő párját. Mindenki úgy cselekedett, ahogy azt bemondták, és zökkenőmentesen értük földet immár Londonban. Lassan kiszivárogtunk a gépből és vittek is minket a csarnokba. Ott mindenki a kifutószalaghoz ment, hogy csomagjaikat levegyék. Ott a gitárom. Leveszem, és átteszem a vállamon. Jön a nagy bőrönd, a sporttáska, egy kisebb bőrönd. Oké, megvagyok. Szép lassan elindultam kifelé, nem vártak rám. Igen, Zaynéknek közbejött egy interjú, de elküldte SMS-ben a címüket, hogy hova kell mennem. Jó, akkor elkapok egy taxit. Kimentem a reptérről és a várakozó taxik egyikéhez odamentem. Mielőtt megszólaltam volna én, megtette a pasas:
- Jó napot, kisasszony.
- Jó napot. - köszöntem vissza. Odaadtam a táskáimat neki, majd mindketten beültünk a kocsiba. Ő a volán mögé, én pedig hátra.
- Hová lesz? - kérdezte a visszapillantóból rám nézve, mire elmondtam neki a címet. Összeráncolt szemöldökkel meredt rám, majd elindította a kocsit. Kigördültünk a parkolóból és elindultunk. Elindultunk? Konkrétan száguldottunk, de azért megpillanthattam a nevezetességeket. London gyönyörű hely, bár még egyszer sem jártam végig várost, pedig mindig itt szállok le a géppel. Elhaladtunk a London Eye és BigBen mellett is, átmentünk a Tower-en is. Csodaszép hely. Aztán a kocsi lelassított végre, majd a főútról bekanyarodott egy utcába. Onnan mehettünk vagy 10 métert, mikor végleg megállt a taxi. Megérkeztem. Kiszálltam a kocsiból, majd a pasassal együtt kipakoltunk a cuccaimat a járdára. Odaadtam neki a pénzt, majd mindent a kezembe fogtam. Lassan elindultam a kapu felé, majd  az előtt megálltam. Megkerestem a csengőt, amin négy gomb volt.
Zayn M. & Perrie E.
Liam P.
Niall H.
Harry S. & Louis T. & Eleanor C. - így voltak sorban.
Kifújtam a levegőt és megnyomtam az első gombot. Te jó ég, nagyon izgulok. Beleszóltak:
- Igen? - Zayn hangja volt..
- Én vagyok. - mondtam összeszorított fogakkal, mire kinevetett. Imádom a nevetését. 
Lépteket hallottam, a pulzusom az egekben, és nyitódik a kapu. Mikor megláttam Zayn azt hittem menten elájulok.
- Ááááá! - ugrottam visongva a nyakába, amit nevetve viszonzott. Április óta nem láttuk egymást. És az sok idő. Jó, persze, csomószor beszéltünk telón, skype-on, de az mégsem ugyanaz.
- Szia Zayn. - köszöntem neki, mikor már nem a nyakában voltam, hanem az ölelésében.
- Helló Nati. - adott egy puszit a fejemre, majd felnevetett. - Látom, jó sok táskával jöttél.
Nevetve váltam el tőle, majd a 3 táskára néztem.
- Ennyibe fértem el. - nevettem én is, és az unokabátyámra néztem.
- Izgulsz, mi? - röhögött és kezébe fogta a 2 bőröndöt.
Megfogtam a táskám, bevittem és néztem, ahogy Zayn bezárja a kaput.
- Kicsit. - válaszoltam, mikor elindultunk. Be a házba. Jaajj....
- De ugye nem rendeztél semmit? - néztem rá, mert az a halálom lenne, ha valamit készítenek.
- Nem, semmit. Csak Pezz sütött. - nézett rám, majd kinyitotta az ajtót. - Na, gyere, már várnak. - vigyorgott rám, mint egy idióta. Lehajoltam, hogy kibújjak a cipőmből, mikor hirtelen megszólalt a BSE, őrült hangosan..És ezt mindenki hallotta. Megnéztem a kijelzőt, ami Regi nevét mutatta ki.
- Szia! Minden oké? Rendesen odaértél? Beszéltél már velük? Jó feje...- zúdította rám kérdéseit, majd közbevágtam.
- Hé, hé, héé!- nevettem el magam. - Minden oké, megérkeztem. Nem, még nem. Még csak most jöttem.
A szemem sarkából láttam, hogy Zayn elkezdi befelé vinni a táskáimat. Miután még kaptam egy nagyobb adag kérdés-lavinát, Zayn vigyorogva várt rám.
- Leteszlek, Regi. Szeretlek, majd beszélünk. Ne zaklass! - nevettem fel.
- Oké, ígérem. Tényleg nem foglak. - hangjában szomorúságot véltem felfedezni. - Szia, Nat. Szeretlek.
- Én is, szeretlek. Szia. - és letettük.
Huuh..Megnéztem magam a velem szemben lévő tükörben, és egy kezet éreztem az enyémen.
- Mehetünk? - Egy bólintással jeleztem, hogy...Igen, mehetünk.. 

Zaynnel bementünk a nappaliba (ezt onnan tudom, mert olyan nappalis:)), ott álltak előttem. Sorban pontosan: Harry, Perrie, Liam, Louis, Eleanor és Niall.
- Skacok, ő itt az unokahúgom, Nati. Nati szerintem őket nem kell bemutatnom neked. - a mondat végén elvigyorodtam, majd az alsó ajkamat beharapva túrtam bele a hajamba.
- Sziasztok. - köszöntem nekik, mire mindenki visszaköszönt.
- De félősek vagytok. -sóhajtott egyet Liam, majd elém lépett. - Szia, Liam vagyok. De gondolom ismersz. - ezzel együtt nyújtotta a kezét, amit megrángattam.
- Egy lánnyal sosem fogunk kezet. - jött elém Harry. - Szia Nati, én Harry vagyok. - ezzel együtt magához húzott és adott két puszit. Wooah...
Így sorba mentünk végig a többiekkel is, mikor Louis-n volt a sor.
- A nevem Louis. Louis Tomlinson. - nézett rám komolyan, engem meg elkapott a röhögés.
- Szia. - fogtam vele kezet, majd elém irányította a barátnőjét.
Neki is bemutatkoztam, majd oda állt elém a szőkeség...A halálom..
- Szia.Niall. - ő csak így leegyszerűsítette. Illedelmesen visszaköszöntem neki, majd Pezz-re néztem.
Odaugrált elém, szó szerint, majd amilyen erősen tudott, magához ölelt.
- Nagyon régen láttalak már, csajszi. - puszilt meg.
- De most itt vagyok. - nevettem el magamat.
Hirtelen valaki ugrándozott a lábamnál. Lenéztem és ott volt Hatchi és Harley.
- Jajj, istenem, hogy de édesek vagytok. - hajoltam le hozzájuk.
- Tudjuk. - válaszolt Louis.
- Ööhm..Ezt a kutyáknak mondtam..- néztem rájuk, mire mind elkomolyodtak.
Az arckifejezésüket látva mind a hárman lányok elröhögtük magunkat.
- Beletiportál a lelkembe. - fonta össze karjait maga előtt Zayn.
- Neked van olyanod? - néztem rá halál komolyan.
- Malik kisasszony, mióta ilyen szemtelen? 
- Nem tudom. -ásítottam egy jó nagyot - De azt tudom, hogy mindjárt elalszom.
- Ne máár. - nyavalygott Louis - És mikor mesélsz nekünk magadról?
A többiek egyértelmű bólogatással nyugtázták Lou kijelentését.
- Holnap? - néztem rá kérdőn. - Úgy is kezd sötét lenni. Meg amúgy is, kilenc óra van, és este. - néztem meg a mobilomat.
- Csak nyolc. - kontrázott Harry.
Kérdőn néztem rá, majd leesett.
- Időzóna. - vágtam rá.
- Jó, akkor takarodó, holnap itt találkozunk, Nati mesél majd akkor. Megfelel? - nézett körbe Perrie a többieken. Mivel mindenki nyugtázta a dolgot, elmenetek a házból.
- Gyere Nat, körbevezetünk téged. - mosolygott rám Zerrie.
Végig mentünk az egész lakáson, a konyhában, a nappaliban, a fürdőben, kint a kertbe, végül fel az emeletre. A pár szobája és az enyém. Minden cuccom bekerült a szobába, és elmondták, hogy mit, hol találok. Magamra hagytak, majd a nagy bőröndömben lévő ruhákat feltúrtam, hogy megkeressem a pizsi-felső és egy tiszta alsót. Bementem a fürdőbe, ledobtam magamról az aznapi ruhám, majd beálltam az zuhany alá. A forró víz még jobban elálmosított, így gyorsan letusoltam. Kiszálltam a víz alól, majd körbetakartam magamon a törölközőt. Vártam öt percet, míg kicsit megszáradok, majd egy alapos megtörlés után felvettem a pizsamámat. Lekapcsoltam a lámpát, majd célba vettem az ágyat. Nagyon kényelmes, azt meg kell hagyni. Gyorsan még beléptem telón Twitterre, hogy posztoljak gyorsan.
Natalie Malik @natiofficial
OMG.! what a day! :)) I can not believe it's happening to me! ♥ I love you, good night! xxx
Miután ki is írtam a mondandómat, rögtön  jött 5 RT....Nincs mese, még is csak egy unokahúg vagyok!
Az órám beállítva rendesen, szóval pontos az idő. Ez a nap kicsit, hogy is mondjam....olyan sok volt, de még sem. Mert úgy volt, hogy már reggeltől itt leszek, de nem. A hülye gép miatt csak estefelé vagyok itt...De a lényeg, hogy most már itt vagyok. Az álmosság úrrá lett rajtam, így sikerült hamar elaludnom, azt gondolva, hogy bizonyára ez egy új élet.....


Nos, most csak ennyi volt, ez ilyen kis bevezető volt. :))
Ha tetszett kérlek iratkozz fel, komizz, és pipálj! legyetek jók,
xxx Regi